Elég gyorsan sikerült abszolválni a feladatot! Mindössze 3 robogó megtekintéséből sikerült találni egy szép állapotút, bár kicsit tovább nyújtózkodtam mint a takaróm ér (30e forinttal). Mint az előző cikkben említettem egy elég lepukkant Majesty 250-et már megnéztem, az picit el is vette a kedvem a típustól. A következő delikvens a furcsa kinézetű (talán a rondácska kifejezés helytálló) Yamaha Versity volt.

Ez a gép kereskedésben volt és olasz országból érkezett, amitől már eleve összerándul a gépjárműt vásárlók gyomra. A kereskedő a szokásos autónepper bunkó stílust leszámítva meglepően készséges volt. Gondolom nekik sem lehet könnyű a sok  hülye kérdésre válaszolni nap mint nap. A robesz előéletéről annyit megtudtam, hogy banki visszavett jármű, ez már predesztinálta, hogy a 2 gyári kulcsnak búcsút inthetek, és hogy egy évet állt mielőtt elárverezték volna.
Maga a robogó elég monumentális látványt nyújt! Sosem láttam még ezt a típust élőben. A kis robogós forma ebben a méretben a "hatalmas" (14col) kerekekkel, és az egészen motorhoz méltó első villával, magasságával egy dolgot juttatott az eszembe: 'ez nagy!'
Még nem tudtam eldönteni, hogy undoríró vagy olyan ronda hogy már szép, de általános állapotra messziről elég jónak tűnt. Közelebbről azonban már voltak árulkodó jelek. Karbon mintás matrica itt ott... legalább igényesen tették fel, sőt jól is mutatott, de miért is van az rajta? Egy kis idom repedés. Egy kis illesztési hézag. De túltettem magam ezeken, hiszen használt kétkerekűt veszek, és aminek csak két kereke van az el szokott dőlni. Ezzel a gondolattal a fejemben elkértem egy körre. Meg is kaptam miután a vételárat letettem készpénzben letétbe. Menet közben már az első kanyarnál elkezdődtek a negatívumok. Furcsán csuklott be bizonytalanságot keltve. Eddig nem robogóztam, nem tudom igazából hogy kanyarodnak, de ha így akkor nem kell! Majd visszaérve újabb negatívumok merültek fel, lámpák nem működtek, az ülés alatti csomagtér nem zárható. Egyik sem tette csábítóvá a Versity-t, így hamar el is búcsúztunk.

Kicsit szomorú lettem ezután, hogy 300.000 forintért lehet csak ilyen ratyikat fogok találni. De akkor már legyen szép (már amennyire egy robogó szép lehet). Fordultam is a Malaguti-k irányába, ahol rám is kacsintott a szerencse. A hasznalt autó keresőjében megemeltem az ár felső limitjét, és az első találati oldalon szembe jött egy hihetetlen példány. 2007-es, első tulajdonos, magyarországi, magánszemélytől. A képeken szépen mutatott, (bár tudtam hogy ez csalóka lehet). Mit akarhat többet az ember?

Felhívtam, meg volt még a robesz, másnap a rövidre vett munkanap után el is mentem megnézni. Hát nem csalódtam! Igazából semmibe nem tudtam belekötni, a robogó úgy néz kis mintha egy raktárban öregedett volna meg, pedig napi használatban volt. A tulaj a malaguti szervízben szervizeltette végig amit hihető számlákkal tudott igazolni. Minden működött rajta, 2 gyári kulcs + a tulaj által csináltatott 3. Folyásoknak semmi nyoma, nem füstölt... El is kértem egy körre. A próbakörön is minden rendben volt, a kormányt elengedve egyenesen futott, és a kanyarodása sem volt furcsán becsuklós.
Nem is haboztam, mikor visszaértem azonnal az árról kezdtem tárgyalni. 330e-el a zsebemben elkezdtem alkudozni a 350e-re hirdetett makulátlan robogóra. Biztosra akartam menni és az őszinteséget választottam. Megmondtam, hogy nekem kell a motor, 330-am van, és még ma viszem. A tulaj kis habozás után rábólintott. Lehet ha türelmesebb vagyok mehettünk volna még pár ezressel lejjebb, de lehet buktam volna az üzletet, mert az üzlet megpecsételését jelző kézfogás után 3 perccel máris hívta a következő érdeklődő.

Szóval megvan a gépezet, hogy jól döntöttem-e azt majd az idő igazolja...

És most kezdődhet az átíratás hercehurcája...