Mint írtam korábban a GS megfertőzött a túraenduro lázzal, majd megkaptam a Caponord 1200-t is egy kiadós teszthétvégére és persze a barátnőm is kipróbálta ezeket velem és az igazság az, hogy a Tuono-tól ezeken mind a kettőnknek sokkal élvezetesebb volt a motorozás. Neki nem egy kis tanga ülésen kellett pucsítani fent a kakasülőn, nem kellett már egy motorféknél is a tankot támasztani amitől elfárad a csuklója és rám is jóval kevesebb terhelés jutott. Ezenfelül még ott vannak a jó magyar utak amire szintén jobb már egy enduro, vannak a tervben hosszabb túrák... lényeg a lényeg elindult a vezérhangya, hogy kell egy túraenduro.Igen az biztos hogy enduro kell és nem túra motor, mert ha murvás az út, vagy földút stb akkor szeretnék rajta egy kicsit csapatni, főleg ha esetleg egyedül megyek. Na eddig akkor okésak vagyunk csak milyen legyen? Vegyek újat horror áron? Az a baj hogy a mostaniak közül ami tetszik az tényleg horror lenne:

• Ducati Multistrada 1200 Granturismo - a nagy Ő!

• Aprilia Caponord 1200 - a szeretőm :)

• BMW R1200 GS - az ősellenség de csak a vizes!

• Triumph Tiger Sport 1050 - a titkos favorit (teszt hamarosan)

• KTM 1190 Adventure - a vadállat

Ennyi ez van az új vasakból más nem tetszik, vagy eddig nem fedeztem fel magamnak - de a Kawa Versys 1000 kilőve: 4 henger és még ronda is, Suzuki majd csak jövőre vagy azután hozza ki az új V-Strom-ot ami szintén nem jön be kinézetre, egy mindenből koppintó valaminek tűnik. A Yamaha Super Ténéré meg a Honda Crosstuorer pedig azért nem mert ha ennyit pénzt össze tudnék rakni akkor inkább a fenti vasakból válogatnék...

A másik opció a használt moci - ez a pénztárcához is jóval barátságosabb megoldás, itt azonban még nagyobb a baj egyszerűen nem nagyon tudok olyan gépet mutatni ami a használtakból bejönne:

• Aprilia Caponord - szigorúan csak Rally Raid

• KTM Adventure 950/990

És itt kb véget is ért a mezőny.. tovább nehezíti a helyzetet, hogy amíg egy új vasat, talán egy tesztnapon vagy valahogy kibulizol magadnak, addig egy használt vasat nagyon nehéz kipróbálni akár csak egy körre is. Ahogy elkezded nézni a hirdetéseket mindenhol látod, hogy "tesztpilóták" kíméljenek stb... nyilván nem nyílt napozni akarok de azért egy olyan típust amivel soha nem mentem még csak tetszik elég nehéz úgy megvenni, hogy mehetek az utcába vele egy kört. Persze mint mindig most is van az éremnek egy másik oldala, megértem a tulajokat is akik féltik egyetlen motorjukat, hogy bármi baja lesz a tesztkör alatt, illetve az a csapda, hogy esetleg a vevő tényleg komolytalan és csak motorozni akar egyet. Ezzel szemben ha pl.: német hirdetéseket nézegettem, mindenki írta a hirdetésben, hogy a motor átnézhető szervizben leellenőrizhető szerelővel és természetesen tesztmotorozás is teljes mértékben kivitelezhető. Most akkor hogy is van ez? Még egy dolog ami a nagy Európában működik és nálunk nem?... mindegy a dilemma továbbra is fent áll : MIT VEGYEK ? :D

Elég sok problémám akadt legutóbb motorom átíratásával, sőt a minap még kihallgatásra is kellett mennem az ügyben. Na de mi is történt:

Tavaly nyáron vettem jelenlegi motoromat. Mivel nem volt kedvem, és extra szabadságom az átíratás tortúráján magam végigmenni, ezért megbíztam egy céget az ügyeim intézésével. Így nagyon kényelmes, hiszem pár ezer forintért mindent elintéznek. Meghatalmaztam őket odaadtam a pénzt mely a szolgáltatás díján felül az eredetvizsga és a vagyonszerzési illeték díjakat is fedezte. Minden ment is mint a karikacsapás, már következő nap megkaptam a forgalmit és pár nap múlva a törzskönyvet is postázták. Akkor azt hittem ezt a dolgot elintéztem... de mégsem!

Következő év januárjában levelet kaptam a NAV-tól, miszerint a nyilvántartásukban nem szerepel a motorkerékpár illetékének megfizetéséről semmi, úgyhogy jól mutassam be a befizetést igazoló sárga csekk feladó szelvényét vagy ha nem fizettem be akkor tegyem meg! El is kezdtem keresni a papírjaim között ezt a szelvényt természetesen nem találtam, majd eszembe jutott hogy én ilyet nem is kaptam az átíratós cégtől. Amúgy kicsit behergeltem magam, hogy milyen dolog már ez, hogy egy csekket kell tartogatni, akkor minek is van forgalmi meg törzskönyv??? Utánanéztem az idevonatkozó törvényben, amely azt mondja, hogy tulajdonos változás esetén az illetékfizetését igazoló csekkszelvényt az okmányirodában be kell mutatni. Hat fel is hívtam a kiállító okmányirodát, hogy ugyanmár adjanak egy igazolást ennek a csekknek a bemutatásáról, hiszem megvan a forgalmi és a törzskönyv, ergo az ügyintéző cég csak bemutatta! A válasz: nem tudna adni igazolást, és jobban teszem ha megkeresem a szelvényt. Már fellebbezést akartam írni a NAV-nak amibe a vonatkozó törvény megfelelő részét is csatolni akartam, de inkább előbb visszakerestem az átíratós cég elérhetőségét és felhívtam őket.

Abszolút nem voltak meglepve, mar adtak is egy másik telefonszámot, ahol majd az ügyintéző segít. Fel is hívtam az arcot, aki nagyon segítőkész volt. Állítása szerint több emberrel is ezt "játssza" a NAV. Pár adatom megadása után ígéretet kaptam, hogy majd ők postázzák a nevemben a feladószelvényt. Ez meg is történt. 2 nap múlva elpostázták nekem a NAV-nak küldött levél ajánlószelvényét, mar pár hét múlva a NAV visszaküldte a csekkszelvényt. Ekkor megnyugodtam, hogy most már minden rendben van a motor papírjaival. DE...

Pár napja idézést kaptam a rendőrségtől, hogy tanúként akarnak kihallgatni, és vigyem magammal a papírjaimat, különös tekintettel a XXX-111 (a motorom rendszáma) forgalmi rendszámú gépjárművel kapcsolatos papírjaimra, és feljegyzéseimre. MIAFAAASZ???

Összeszedtem a papírokat, és akkor észrevettem a turpisságot. A visszaküldött csekk feladószelvényen a dátum idén januári, miközben én a motort a megelőző év nyarán vettem. Bele is trafáltam! Okirat hamisítással kapcsolatban nyomoznak!

A következő kép állt össze a fejemben:
Az átíratós cég beszedi a kliensektől a pénzt az eredetvizsgára és a vagyonszerzési illetékre + egy kis ügyintézői díj. Az illetéket azonban nem fizetik be, mert van emberük az okmányirodában, aki rábólint a dologra ezen igazolás nélkül is, a pénz meg köszönik szépen... Jó kis haszonnal dolgoznak! Nem?

Én még szerencsésnek is mondhatom magam, hiszen az én illetékemet legalább később befizették. Hallottam más emberekről, akik úgy így jártak, ám ők fizethették be újra maguk az illetéket.

Tanulság:

• Magad intézd a dolgaid, inkább vegyél ki egy nap szabit!
• Minden papírt őrizz meg a hivatalos papírt, hidd el szükség lehet rá!

... így indultam neki a BMW tesztnapnak, illetve napoknak mert Parádsasváron és Nyíregyházán is tiszteletünket tettük egy kis próba gurulásra. Tényleg az volt a célom, hogy azt mondhassam a végén, hogy ez a GS kultusz tök alaptalan és majd ha 60 éves leszek akkor majd akarok egyet..

Rögtön az első van amire felülhettem egy GS 1200 Adventure Triple Black volt, még a klasszikus léghűtéses változatban. A kinézet szubjektív dolog nekem képeken marhára nem jött be a felemás lámpa meg a nagy böszme test mellé virsli enduro gumik, szóval tényleg kötekedni akartam. 

Odafele úton végig szakadt az eső, na marha jó teszt lesz gondoltam, de marha nagy mázlink volt pont mire odaértünk kisütött a nap és gyönyörű időnk volt végig. Na de térjünk vissza a GS-hez 90cm körüli ülésmagasság még épp leér a lábam, de 185cm alatt már kellemetlen tud lenni. Emelet hasmagasság, nagyobb tank, doboztartó konzol, ESA futómű. 

Ami már álló helyzetben indulás előtt feltűnt és nem tetszett, gázadásra nem tudom, hogy a kardán vagy a boxer elrendezés miatt, de elég szépet ránt oldalra a masina. Mindegy gondoltam még egy dolog ami nem tetszik benne a végelszámolásban. Aztán végre elindultunk, elkezdtem ismerkedni a nagy disznóval, jöttek a kanyarok egymás után és kezdünk megbarátkozni. Nagyon szépen fordul a gép még az enduro gumikkal is, az üléspozíció mesésen kényelmes - itt már kezdtem érezni a vesztem. Elkezdtem az addig ismeretlen ESA futóművel szórakozni nézegetni, hogy a beállítások közt van e különbség... és hát igen van nem is kicsi. A sport beállítással érezhetően feszesebb a gép szinte már már sportosan vezethető, a comfort beállításban a legrosszabb úton is úgy siklik át mint a hummer limuzin a pesti éjszakában egy villamos síneken miközben a lánybúcsús csajok visítanak a kinyitott napfénytetőben. Ezután igazából csak arra emlékszem, hogy mentem oda vissza vele és minden tökéletes volt jó fékek - bár kanyar előtt keményebb féktávokon azért érezni, hogy alulról súrolja a 3 mázsát, nem úgy viselkedik mint a tuono, persze ez nem is elvárás.

Nagyon jót motoroztam és mire észbe kaptam már mellettem állt egy sales-es kolléga és kérdezte na milyen volt? Erre csak azt tudtam mondani: Azért jöttem, hogy a végén azt mondhassam hogy szar, meg hogy nem vagyok én még elég öreg ehhez és hogy nekem aztán nem kéne ilyen.... De kéne mert nagyon megtetszett és lehet, hogy a tesztkör alatt öregedtem 30 évet, esetleg elromlott a szemem, hogy élőben már nem bántotta a bumfordi kinézet, de megtetszett és azóta szeretnék egy túra endurót... nem biztos, hogy pont GS-t de egyet ebből a fajból, ennek persze már okai is vannak (barátnő) de erről majd egy másik cikkben hamarosan.. :)

Ha már ott voltunk akkor gyorsban kipróbáltam még a F800GT-t is! Előrebocsájtom mielőtt mindenki megkövez amit írni fogok az tök szubjektív vélemény! Ránézésre nagyon ígéretes volt, brembo fékek, gyári kormány teló, egykarú hátsó villa, sport-túrás kinézet. Az ülés pozícióval nem is volt gond amíg álltunk, menet közben viszont már elég bizonytalannak éreztem magam rajta, mintha a tetején ülnék és le akarnék folyton esni róla. A blokk mintha csak egy varrógépen ülnél semmi karakter, semmi fantázia - ettől függetlenül kb minden fordulatszám tartományban egyenletesen jól húzott, de mégsem győzött meg. Folyamatosan belefutottam a tiltásba mert semmit nem érezni abból, hogy épp 4000 vagy 8000 ahol a mutató jár. Kanyarokba valahogy bénán esik be, nem is mertem úgy húzni neki mint a nagy endúrónak, sokkal lassabban vettem az íveket. 

Mikor féltávhoz értünk és megálltunk egy parkolóban, hogy bevárjuk a társaság lassabb részét, gyorsan rá is vettem magam a Zoli barátom által tesztelt F650 GS-re, gondoltam ezt a remek élményt amit a F800 nyújt neki is át kéne élnie...A vissza út már sokkal mókásabban telt, már már supermotosan vezethető a kis egyhengeres, habár a futómű teljesítőképességének határait elég könnyű elérni, nem zavaró mert nagyon toleráns még határhelyzetben is. A motorerő tekintetében gyakorlatilag itt bejött egy új digitális alkatrész a jobb csukló mert csak 2 féle állásban mentem vele 0 gáz és 1 azaz full gáz. Sokkal nagyobb, erősebb motorokat is meg lehetne vele csípni egy ilyen hegyi akció során, tetszett a kis gép - habár nem vennék ilyet. Mire felértünk Zoli is átélte az "F élményt" hasonlóképp, nyilatkozott róla, hogy akár egy jó motor is lehetne de hiányzik belőle a fantázia. Így végül a célom részben teljesül volt egy motor ami azt mondhattam, hogy sz@r (persze ez azért egy picit költői túlzás), de a GS "sajnos" levett a lábamról....

A francia Lazareth kissé átértelmezte a R1200R-t, kicsit café racer kicsit scrambler, de bármi is legyen frankón néz kis a vas. 

A paralever hátsó meg a váz (a segédvázat leszámítva) érintetlen maradt, de az első telelever felfüggesztést, "sima" fordított telókra cserélték. Ezek egy R6-os Yamahából érkeztek a radiális fékekkel és a 320-as tárcsákkal együtt. 

És persze ami még elmaradhatatlan minden scrambler gépen a Continental TKC-90-es gumik, és hogy ne csak látni de hallani is lehessen a motort került rá egy egyedi kipuff is!